Ki gondolta volna, hogy a méhészet mint ősi mesterség, csaknem egyidős az emberiséggel. Ha nem is tudatos termelés révén, de a természetből nyerve mézhez jutott már az ősember is. Ezt bizonyítja a cromagnoni ősember által készített barlangrajz is, ahol egy lány éppen a méhek lakóhelyét fosztja ki. A tudósok szerint több mint 16 000 éves rajzok ezek. De az egyiptomi fáraók 4000 évvel ezelőtti lakomáikról sem hiányozhatott a méz. Ám azt, hogy a méz több mint élelmiszer, tudták a kínai és indiai gyógyítók is már 3500 évvel ezelőtt, mert olyan receptek maradtak ránk, amelyeket a természetgyógyászok még ma is használnak.
Egy méhcsalád egy anyából, 2-4 ezer heréből, és 50-60 ezer dolgozó méhből áll. Mindenkinek megvan a maga feladata, az anyának, hogy gondoskodjon az ivadékokról petézés formájában, ami produktív időszakban akár 2000 pete is lehet naponta. A heréknek mindössze az a feladatuk, hogy megtermékenyítsék a kikelt új anyát. A munkások teendője generációként oszlik meg. A 2-6 napja frissen kikelt méhek tisztogatnak, a 3-5 napos méh idősebb álcákat etet, az 5-6 napos a fiatal, 3-5 naposnál nem idősebb lárvákat táplálja, a 10-12 napos méhek feladata a viasztermelés, lép építés, a 10-18 napos méhek munkája a nektársűrítés, virágpor-raktározás, a 10-21 napos méhek végzik az őrszolgálatot, a 21 napnál idősebbek a kijáró méhek.
Néhány érdekes adat a méhekről:
– A méhek repülési sebessége 25-40 km/h, attól függően, mennyire leterheltek az összegyűjtött nektárral.
– A méhek 8 méter magasságig tudnak felrepülni, de az anya és a herék ennél jóval magasabbra, akár 30 méterig is felrepülhetnek.
– Egy kaptárban lévő anyaméh csak egyetlen egyszer repül ki a kaptárból.
– Az anyaméh a méhészt soha nem szúrja meg, de a riválisát, egy másik anyaméhet szúrásával megölhet.
– Minden méhcsaládnak, -kaptárnak megvan a saját, jellegzetes illata, amit az illatmirigyükkel produkálnak. Az anyát 100 méterről is megérzik az adott kaptár dolgozói.
– A méhek csápjában 600 szaglóideg-végződés található.
– 1 kg mézhez (7 dcl-es kompótos üveg) 50-100 ezer kirepülés szükséges, attól függően, mennyire mézelő növényről hordják a nektárt.
– 1 kg mézhez több mint 2 millió jól mézelő virágot kell meglátogatniuk, kevésbé mézelőből akár 5 milliót is.
– 1 kg méz tápértéke egyenértékű 20 db tojással, 25 db közepes nagyságú banánnal, 40 db naranccsal vagy 1,6 kg marhahússal.
– A méhek legfőbb szerepe a természetben a hasznos beporzás.
– A dolgozó méhek vércukorszintje 2-2,6%, ami nagy erőfeszítéskor akár 11%-ra is felugrik. Ha azonban 1%-ra csökken, a méh röpképtelen lesz.
– A dolgozók által a kaptárakba hordott nektárt a fiatal méhek besűrítik.
– 1 gramm méz 3 sejtben fér el.
– A méz 19-21 százalék vizet tartalmazhat, szárazanyag-tartalma 85-95 százalék szőlőcukor és gyümölcscukor, 18 féle aminosav és sokféle más, természetes anyag.
– A méheknek öt szemük van, három egyszerű és két összetett, ezért mindenfelé látnak.
– A méhek legföljebb 4-5 km távolságba repülnek ki a kaptártól.
– A legideálisabb az, ha 1 km távolságon belül van a mézelő hely – ilyen feltétel mellett is 500-1300 ha-t képesek berepülni.
– A méhek súlya kikeléskor 100 milligramm, 100-80 milligramm dolgozó korában, élete vége felé pedig 70 milligram.
– A méhek életkora 40-50 nap.
– A méhek egyszeri terhe, szállítmánya 40-60 milligramm.
– A dolgozó méhnek 1 órás repüléshez 10 mg cukorra van szüksége, a herének 30 mg cukorra, ám ő csak párzik.
– A mézharmat, vagy más nevén az erdei méz a legsötétebb. Leggyakrabban júliusban és augusztusban képződik, ám nem nektár eredetű. Kolóniákban élő levéltetvek produktuma, amelyet a méhek összegyűjtnek, és mézzé alakítanak át.
– Télen a méhek csökkentett életritmusban élnek, 10 naponként táplálkoznak.
– Egy méhcsalád évi mézfogyasztása 60-70 kg.
– A jó méz kristályosodik (leghamarabb a repceméz), de ettől még semmit sem veszít a minőségéből.
– Csak iható hőmérsékletű (40°C) teát szabad mézzel ízesíteni, különben a mézben lévő vitaminok és aminosavak károsodnak.