Méhészeti Termékek

     

Méhpempő

 

A méhpempő a méhek garatmirigyében termelődő fehéres, tejszerű, savanykás, szúrós illatú anyag, mely állás közben megsárgul, és hamar elveszíti bioaktív hatását. A méhpempő bioaktív hatása 24-48 óráig tart. Sokáig a különböző tartósító eljárások sem tudták megőrizni a méhpempő biológiai aktivitását. A legmodernebb technikával (liofilizálással) tartósított méhpempő akár két évig is megőrzi bioaktív tulajdonságát.

A méhpempő az egyetlen olyan természetes anyag, amely több mint 150, biológiailag aktív összetevőt: fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, enzimeket és még számos egyéb bioaktív anyagot tartalmaz.

• fokozza a termékenységet, késlelteti a klimaxot

• élettartam növelő

• csökkenti a szellemi és fizikai kimerültséget, erősíti az idegrendszert

• vérnyomás szabályozó, szív- és érrendszeri problémákra kiváló

• hatásos emésztési és anyagcsere zavarok,

• immungyengeség, vérszegénység, alultápláltság

• asztma

• bőrbetegségek esetén

 

Méhviasz

 

A természetben található gyógyhatású szerek közül a méhviaszban található a legtöbb tartósító vegyület, melyek hatása az idő múlásával sem csökken. A méhviasz kb. 85%-ban keveréke a cerotinsavnak és myricinnek, amely hasonló a zsírokhoz, de nem tartalmaz glicerint. A méheknek 1 kg viasz termeléséhez 3 és fél kg mézre, 50 g virágporra van szükségük.

A méhviasz az évszázados tapasztalatok alapján a legismertebb és legnemesebb állati eredetű viasz, melyből a legkiválóbb természetes kozmetikumok és környezetbarát felületkezelő anyagok készíthetők házilagos körülmények között.

 

Propolisz

 

A propolisz vagy méhszurok olyan gyantás, ragacsos anyag, amelyet a dolgozó méhek a kaptár védelmére, a betolakodó baktériumok és egyéb kórokozók ellen gyűjtenek. Ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag, melyet a fák rügyeiről, fiatal ágairól, levélnyeleiről gyűjtenek be a méhek, átalakítják, azután a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használják. Ezeket a nedveket 20 Celsius-foknál melegebb napokon 10 és 12 óra között gyűjtik a méhek. A fő forrás a fekete nyár rügypikkelyein kiválasztódó enyves bevonat, de a propolisz számos összetevőjének sajátságait még nem ismerjük pontosan.

Felhasználási formái

A leggyakoribb formája a tinktúra, amely egy tömény alkoholos oldat. Sötétbarna színű, mézes-alkoholos illatú és ízű folyadék. Használható belsőleg (ecsetelésre vagy lenyelve) és külsőleg is. Limonádéba, vízbe, kockacukorra, teába vagy egy kanál mézre csepegtessük. Fogyasztása nemcsak kellemes, üdítő érzetet kelt, hanem hasznos is. A propolisztinktúra adagja naponta kétszer (reggel és este lefekvés előtt) 15-20 csepp. Főként antibakteriális, gomba- és vírusölő, valamint gyulladásgátló hatását fejti ki ilyen formában (légúti, húgyúti betegségek, fertőzések, influenza, gyomorfekély stb.) Ezenkívül fokozza a sejtlégzést, daganatellenes, fájdalomcsillapító, növeli a sugártűrő képességet, semlegesíti a mérgeket, vérnyomáscsökkentő, élénkítő hatású, és növeli a szervezet ellenálló képességét.

 

Virágpor

 

A méhek által közvetlen a virágokról gyűjtött virágpor egy koncentrált táplálék, természetes produktum. A virágpor színe aszerint, hogy milyen növénytől származik, az aranysárgától a sötétbarnáig változik, de lehetnek benne fekete szemcsék is. Íze édes, illatos, jellegzetes szagú.

A virágpor a szó legszorosabb értelmében vett fehérje táplálék. Szinte valamennyi, a szervezet számára alapvető fehérjét tartalmazza, közöttük a nélkülözhetetlen aminosavakat: hisztidint, triptofánt, metiomint, leucint, lizint, lubaminsavat, cisztint stb. is. A virágpor a 22 aminosav közül 20-at tartalmaz. Számítások és összehasonlítások alapján ma már bizonyított, hogy a virágpor annyi aminosavat tartalmaz, mint fél kilogramm marhahús vagy 7 tojás, vagyis két csapott kiskanál (30 gramm) virágporral a felnőtt emberi szervezet napi aminosav szükséglete fedezhető.

Jelentős mértékben tartalmazza főleg a „B” csoporthoz tartozó vitaminokat is: riboflavint (G vitamin), pridoxint (B6 vitamin), tiamint (B1 vitamin), nikotinsavamidot, pantotensavat, valamint kevesebb „C” és „A” provitamint, folsavat és „P” vitamint.

Közel százféle enzimet és sok nélkülözhetetlen ásványi anyagot tartalmaz – vas, réz, kén, nátrium, kálium, kálcium, magnézium, mangán, cink, króm, nikkel, szelén, kobalt, lítium. Enzimjei közül a foszfáteazet, az amilázet és az intervázet kell megemlíteni. A lipidikus anyagok közül jelentősebb a cholesterol és a különböző zsírsavak, a szénhidrátok közül a monoszaharidok: a szőlő-, és a gyümölcscukor.